Скачать книгу

és elohista forrás onnan kapta a nevét, hogy Isten neve Jahve-ként vagy Elohim-ként fordul elő bennük. A jahvista részt a Kr.e. 9. században foglalták írásba Júdeában, míg az elohista rész északon keletkezett az Izraeli Királyságban, a későbbi időben. Ezért alakulhattak ki kettős történetek, ismétlések és ellentmondások is. Ilyen az ember megteremtése, vagy a további fejezetekben Kain és Kenán két családfája, valamint a vízözön egymásba olvasztott két elbeszélése is.

      A különböző források ellenére Pál és Péter apostol is kiemeli a teljes Szentírás isteni eredetét.”

      A kreacionisták és a keresztények a teremtéstörténetet, azaz a Bibliát különböző korokból eredeztetik, de a tartalmát tekintve egyezik az álláspontjuk.

      Könyvem alapgondolatához illeszkedő forrásokat kerestem, többek között, amelyek először az ember történetében, írott formában tárják az olvasó elé a férfi és a nő Földi megjelenésének, azaz Földi életünk kezdetéről alkotott elképzeléseit. Találtam egy nagyon régi forrást, a Bibliát, amelyről azt hittem, hogy tárgyilagosan mutatja be a férfi és a nő földi életének kezdeteit, azonban maga a Biblia, mint forrásmű és írott nézetegyüttes, számomra olvashatatlan és értelmezhetetlen gondolatokat közvetített. Ezért fordultam olyan szakemberekhez, akik segítettek a Biblia megértésében, és tartalmának értelmezésében. Köszönöm nekik ezt a segítséget!

      A kezdeti hurráoptimizmusom azonban hamar elég szerény szintre süllyedt, mert olvasva a hiedelemmagyarázók szövegértelmezéseit rá kellett jöjjek, hogy számomra nem ugyanaz a cél, mint az ő vonatkozásukban.

      Számukra az lehet a cél, hogy a fennálló, működő társadalmak egy jelentős részét bevezessék abba az elméleti nézetvilágba (hiedelem), amit egy Földi ember igazán nem is érthet. Ha párhuzamot kellene vonnom, a jobb megértés céljából talán azzal hasonlíthatnám össze, hogy a jogászok nyelvezetét, amelyek törvényekben, jogszabályokban, szerződésekben stb. fogalmazódik meg, az egyszerű emberek nem értik. Vajon miért? Mert így a jogászokra szüksége van a társadalmaknak, és a társadalmak foglalkoztatják őket, mert nélkülük nem fogalmazódhatnának meg a fenn említett dokumentumok, és azért is, mert nélkülük senki nem érti, mi is íródott ezekben a dokumentumokban!

      Talán ugyanez lehetett a Bibliában leírtakkal is. 2500 évvel ezelőtt egy igazán nem nevesíthető ember vagy emberek feladattal bízták meg a bibliaírót(-kat), hogy foglalja össze, írott formában azokat a gondolatokat, amelyeket a kor emberét érdeklik. Ez meg is történt, majd eltelt közel 500 év, és egy emberi érdekcsoport – a formálódó kereszténység – uralni akarta a közösséget és ezt hosszútávra stabilizálni is, amelynek eredményeként elővették a Bibliát, majd annak tartalmát elkezdték magyarázni a tudatlanoknak, azaz az egyszerű embernek. Az egyszerű ember elfogadta az abban leírtakat, mert elképzelése sem volt a témáról, és mert olyanok közvetítették felé, akiktől elfogadta, mivel valószínűsítette, hogy több tudással rendelkeznek, mint ő. Nyomatékosításként kijelentették, hogy a Biblia egy szentírás, és apelláta nincs ellene. Az eltelt 2000 évben a Bibliában szövegi változtatás nem történt (fordítási pontosítások történtek), és a mai nap is tartja változhatatlanságát és megtámadhatatlanságát (mivel szentírásnak tekintik az érintettek). A későbbi korok reformtörekvései jegyében a Bibliát lefordították, többek között magyarra, amelynek következménye, hogy a hiedelem iránti elkötelezettek rendelkeznek írott ismeretanyaggal, talán még a szövegfordulatok érthetőbbek is, de a legfontosabb problémát mindegyik magában hordozza a mai napig, mégpedig azt, hogy az eddigi fordítók hiedelemállásuk szerint elkötelezettek, tehát béklyóban vannak, és így fordításuk nem lehet objektív. Így előnyös helyzetben vannak a hiedelemmagyarázók (lásd: jogászokról kialakított érvelésem), mert úgy értelmezik az érthetetlen szövegkörnyezetet, ahogy akarják. Mivel közel 2000 év alatt a vallás – így a keresztény vallás is – társadalmakat irányító erővé változott, valójában a társadalmak összetartó erejét képezte (tűzzel-vassal). A XIX. század közepén értünk az emberiség fejlődésének abba a szakaszába, hogy Európa több országában az egyház és az állam szétvált (ez az állítás annak ellenére igaz, hogy a 19. sz. közepén Mexikóban a hatalmon lévő államelnök, Porfrio Diaz elválasztotta az államot az egyháztól), így az egyház keresi a szerepét a társadalomban. Vannak olyanok, amelyek nem igazán találják meg a helyüket és tevékenységük tartalmát, miután kiestek a hatalomból (pénz, vagyon). Jelenleg az útkeresés az ő fő tevékenységük, értelemszerűen a „nyáj” létszámának rohamos csökkenésének megakadályozása mellett.

      Az én számomra mindezek a tényezők azért fontassak, mert kiinduló helyzetet szerettem volna teremteni magamnak annak tekintetében, hogy a Földi ember kettőssége – a férfi és a nő – miért olyan, amilyen. Kérem, itt ne a szavak pongyolaságát róják fel nekem, hanem azt a tényt, hogy az elkövetkező fejezetek tartalmát nem kívánom most előre összefoglalni.

      Tehát evvel a fejezettel nem tudtam segíteni magamnak, sőt több haragost szereztem, ami szinte várható is volt, hiszen a természettudományok fejlődése az elmúlt 10 000 év viszonylatában az utóbbi 200 évben produkált értékelhető, objektív eredményeket. A hiedelem követőinek a szerepét a jelen társadalmakban pedig jól tükrözi az a jelenlegi állapot, hogy szinte csak „megtűrik” őket, annak ellenére, hogy a befolyásuk (pénz, vagyon) igen nagy (római katolikusok, Vatikán) néhány országban. A társadalmi haladás tekintetében nem tudnak már az emberiségnek többletismeretet nyújtani, tehát feleslegesek.

      Конец ознакомительного фрагмента.

      Текст предоставлен ООО «ЛитРес».

      Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию на ЛитРес.

      Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.

/9j/4ROMRXhpZgAATU0AKgAAAAgABwESAAMAAAABAAEAAAEaAAUAAAABAAAAYgEbAAUAAAABAAAA agEoAAMAAAABAAIAAAExAAIAAAAhAAAAcgEyAAIAAAAUAAAAk4dpAAQAAAABAAAAqAAAANQALcbA AAAnEAAtxsAAACcQQWRvYmUgUGhvdG9zaG9wIDIzLjAgKE1hY2ludG9zaCkAMjAyMToxMToxNiAx NToyOTozMwAAAAOgAQADAAAAAQABAACgAgAEAAAAAQAAB1ugAwAEAAAAAQAAC7gAAAAAAAAABgED AAMAAAABAAYAAAEaAAUAAAABAAABIgEbAAUAAAABAAABKgEoAAMAAAABAAIAAAIBAAQAAAABAAAB MgICAAQAAAABAAASUgAAAAAAAABIAAAAAQAAAEgAAAAB/9j/7QAMQWRvYmVfQ00AAf/uAA5BZG9i ZQBkgAAAAAH/2wCEAAwICAgJCAwJCQwRCwoLERUPDAwPFRgTExUTExgRDAwMDAwMEQwMDAwMDAwM DAwMDAwMDAwMDAwMDAwMDAwMDAwBDQsLDQ4NEA4OEBQO

Скачать книгу