Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János

Скачать книгу

mondja kend, hogy megver,

      Hogy a guzsaly csak hever.

      Hát kend ugyan mit csinál?

      Kertbe néha kisétál.

      Mit veszekszik kend mindég,

      Tudja az egész alvég,

      Mondtam, hogy nem szeretem:

      Minek vett kend el engem?

      Csak egy rása szoknyába

      Nem mehetek a bálba:

      Adja el kend a tinót,

      Vegyünk rajta viganót.

      Azt mondja kend, nem bánja,

      Hogy a pénzét kihányja:

      Veszen nekem nem egyszer

      Vásárfiát a mester.

      Csak rá vesztek még egy szót:

      Ha nem vesz kend viganót,

      Úgy elmegyek a háztúl,

      Nem lel kend meg falustúl.

Hegyalja

      187

      Kincsem, komám asszony!

      Csak ollyan az asszony.

      Újjai az orsón,

      Szemei az korsón.

      Ha megitta magát,

      Félre üti kontyát.

      Kincsem, komám asszony!

      Csak ollyan az asszony.

      Dudolja nótáját,

      Hajtja kotyogóját,

      Mereszti a száját,

      Nyeli borocskáját.

      Kincsem, komám asszony stb.

      Ha azt mind kiitta,

      Veszett illyen adta

      Pörög síkos nyelvén,

      Urától sem félvén.

      Kincsem, komám asszony stb.

      Medve pofozza meg,

      A bagoly rúgja meg,

      Vágja le a sárkány,

      Röfögje az ártány.

      Kincsem, komám asszony stb.

      Ha magát megunja,

      Pajtását kinálja,

      Igyál! most van módunk,

      Még fenn áll a kontyunk.

      Kincsem, komám asszony stb.

      Ha az majd lecsuklik,

      Nékünk is úgy tetszik,

      Fekszünk nyoszolyánkra,

      A puha párnánkra.

      Kincsem, komám asszony!

      Csak ollyan az asszony.

      188

      Kecskeméti vásárfiát egy pénzen,

      Vettem minden enni valót fél pénzen.

      Magamnak is, másoknak is,

      Emez amaz enni valót,

      Jaj még maradt is.

      Még egy pénzen vettem egy szép lovat is,

      Arra vettem szép szerszámot, nyerget is.

      Annak vettem szénát, zabot,

      A kitől az jól meghizott.

      Jaj még maradt is.

      Még egy pénzen vettem egy szép bundát is,

      Arra vettem piros szijat, csatot is.

      Az alá vettem egy dámát,

      Kinek csókolgatom száját,

      Az kén neked is.

      189

      Ha leány kérné a legényt,

      Nem sütném itthon a lepényt;

      Százat is kérettem volna,

      Ha egy nem, más elvett volna.

      Már most ugyan dudolnék,

      Sok vén leányt csúfolnék,

      De most engem csúfolnak,

      Mind csak vénnek mondanak.

      190

      Messze jártam házasodni,

      Bár ne jártam volna!

      Édes kedves feleségem,

      Bár ott vesztél volna!

      Bár az ördög olly jó volna,

      Talyigára tenne,

      Mennél jobban sikoltanál,

      Annál jobban vinne.

      191

      Mindennek van szeretője,

      Csak én nekem nincsen,

      Kinek kettő, kinek három,

      Nekem egy csep sincsen.

      Ha az isten egyet adna,

      Jaj de megbecsülném,

      Kezét lábát összekötném,

      A füstre feltenném.

      A barátok, a barátok

      Fa czipőben járnak;

      Azok élik világokat,

      A kik ketten hálnak.

      Én mint szegény árva legény,

      Csak egyedül hálok,

      Minden felé tapogatok,

      De csak falat látok.

      192

      A dió is törve jó,

      Az asszony is verve jó.

      Elhidd bizony, elhidd bizony,

      Ritka van jó assszony.

      Mert az asszony gyarló,

      Másokhoz hajlandó.

      Elhidd bizony, elhidd bizony,

      Ritka van jó asszony.

      Azon kivül csacska,

      Hamis mint a macska.

      Elhidd bizony, elhidd bizony,

      Ritka van jó asszony.

      Hárman négyen öszvegyülnek,

      Csak ugy tanácskoznak,

      Sógor asszony, komám asszony,

      Bába asszony! gyerünk a korcsmára,

      Meggyühetünk, ha sietünk,

      Holnap után délre.

      193

      Az asszony egy szükséges rosz, de a férje

      Jóvá teszi, csak lábsziját ne kimélje.

      Csókolja meg kétszer,

      Lábszijazza meg hétszer

      Minden héten,

      Ujjú! minden héten.

      Bánom én a házasságom, a mig élek,

      Szaporodik a sok poronty, attul félek.

      Már

Скачать книгу