Скачать книгу

tüzbe vetették.

      Tüz meg nem égette

      Császár szép leányát,

      Gyönge violáját.

      «Egyszerre vigyétek,

      Tengerbe vessétek

      Beste-lélek lányát!

      Székely katonához!»

      Egyszeribe vitték,

      Tengerbe vetették,

      Tenger béfogadta,

      Szépen eltakarta,

      Székely katonával

      Egy helyre habarta

      Császár szép leányát,

      Gyönge violáját!

      BIRÓ MÁTÉ

      Ne menj el, ne menj el,

      Hires Biró Máté!

      Maradj a Rikába’,

      Ne menj a városba,

      Király városába

      Királylány rabolni.

      Király szép leánya

      Hej, nem neked való!

      Selyem a ruhája,

      Halovány orczája;

      Liliom dereka

      Nem erdőre való!

      «Féket a fejébe,

      Gyémántköves féket

      Legjobbik lovamnak!

      Még ma el kell hoznom

      Király szép leányát,

      Gyönge Ilonáját.»

      Ne menj el, ne menj el,

      Hires Biró Máté!

      Menj legalább este,

      Ne menj fényes reggel.

      Otthon van a király

      Fényes nagy sereggel.

      «Nyerget a lovamra,

      Legjobbik lovamra,

      Szép aranyos nyerget!

      Az a fényes sereg

      Nem jár a nyomába

      Király leányának,

      Gyönge Ilonának.»

      Jaj, hiába kéri

      Tizenkét legénye

      Hires Biró Mátét,

      Rablók kapitányát.

      Sárga paripáján

      Aj csak elvágtata

      Király városába,

      Királylány rabolni.

*

      Ihol jő, ihol jő,

      Szép király kisasszony,

      Szép selyem ruhába.

      Kinek minden szála

      Meg van aranyozva,

      Kinek hosszuságát

      Három leány hozza.

      Fordulj meg, fordulj meg,

      Hires Biró Máté!

      Nem lesz ma jó dolgod:

      Sárga lovad horkol.

      «Csak tüszköl a portól.»

      Fordulj meg, fordulj meg,

      Hires Biró Máté!

      Lovad ágaskodik:

      Bizony rosszat érez.

      «Éles zabbal jól tartották,

      Sátés fűvel megvakarták,

      Azért ágaskodik,

      Azért bokrosodik.»

      Jaj, nem fordul vissza

      Hires Biró Máté.

      Vágtat egyenesen

      Király lány elébe,

      Templom ajtajához.

      Szép gyengén fölkapá

      Király szép leányát,

      Gyönge Ilonáját

      Aranyos nyergébe,

      S elvágtata véle

      Rablók tanyájára,

      Rika erdejébe.

*

      «Jó napot, jó napot,

      Tizenkét szép legén!»

      Neked is jó napot,

      Hires Biró Máté!

      «Hamar megjártam-e,

      Tizenkét szép legén?»

      Jó hamar megjárád,

      Hires Biró Máté!

      Ott szépen levevé

      Aranyos nyergéből

      Király szép leányát

      Szőke Ilonáját

      Szépen lefekteté

      Puha moha-ágyra,

      Ottan megölelé,

      Ottan megcsókolá,

      Két erős karjával

      Gyengén átkarolá

      Király szép leányát,

      Gyönge Ilonáját

      Hires Biró Máté,

      Rablók kapitánya.

      Nézz ki csak az utra,

      Hires Biró Máté!

      «Mért néznék, mért néznék,

      Tizenkét szép legén?»

      Nem mondók-e neked,

      Hires Biró Máté!

      Király szép leánya,

      Hej, nem neked való.

      Selyem a ruhája,

      Halovány orczája;

      Liliom dereka

      Nem erdőre való!

      «Mit beszélsz, mit beszélsz,

      Tizenkét szép legén?»

      Kelj föl az ágyadból

      Hires Biró Máté!

      Ahajt jő a király

      Fényes nagy sereggel.

      Hires Biró Máté

      Felszökik az ágyból,

      Puha moha-ágyból.

      Keresi a kardját,

      Aj de nem találja;

      Keresi a lovát,

      Aj! azt sem találja.

      «Csak ti ne hagyjatok,

      Tizenkét szép legén!»

      Aj! az is elfút a

      Tizenkét szép legén.

*

      Add meg magad egybe,

      Hires Biró Máté,

      Rablók kapitánya!

*

      Jaj mért nem hallgaték

      Legényim szavára!

      Mért nem fordulék meg,

      Mikor lovam horkolt,

      Mikor ágaskodék,

      Mikor

Скачать книгу